Valami édes…
Helena
Fájó, édes bús merengés
mikor arra gondolok,
minden csóknak könny az ára
egyszer te is megtudod.
Szemem olykor messze réved,
pillám rejti titkaim,
valami halkan súgja: éld…
el nem csókolt csókjaid.
Valami édes, halk merengés
könnyeket csal a szemembe,
itt a tavasz, szirma bomlik…
nyugtalanság a lelkemben.
