Helena szerelmes versei

Helena: Régi álmok….

Régi álmok

Helena


Hűvös nyári

hajnalon


harmat csókja éled


ajkamon.


Megérint a felkelő


napsugár,


simogató szellő


a felhővel táncot jár.


Lépek a hűs harmatban,


szívemet a bánat


egyre nyomja.


Kialudt a tűz,


mi lángolva égett,


izzanak bennem


régi szép emlékek.
 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!