Helena szerelmes versei

  Álom, te édes! Helena Csillagom ragyog… Szép szemed a tündöklő magával ragadt. Meddig lesz enyém? Jaj nékünk, beléd veszek. Álom, te édes! Maradj, kínozz még! Köddé válsz-e hajnalig? Maradnod édes!... Tovább »

 Szavaimra  hullik a szerelem… Helena Töprengek… néma révületben, s álmodom azt, hogy vágyott hallhatatlanságom papírra véssem én. De tudom, jön a rút idő, és sárgult lapjaimon fakult betűk siratják majd létem. A szél majd elfújja, mint zörgő levelet az elmúlás. Gyöngybetűim forrását fogják-e kutatni, hisz időknek vasfoga alatt szavaimra hullik a szerelem. Betűim, mint apró… Tovább »

 ÁlmokHelena  Életem egén, tündöklőEsthajnal csillagom fényevagy, s ragyogó jövőképektitokban vágyott reménye.  Álmaim ködfátyolánakte sejtelmes áttünése,idéztelek, s rád találtam.Fénylő szemed világítsaminden álmodott éjszakám.  S ha fényed egyszer, kihunyvanékem többé nem tündököl,csillagtalan éjszakákonidézlek újra, magamnak.... Tovább »