1.0Helena szerelmes verseihttps://suttogas.cafeblog.huHelenahttps://suttogas.cafeblog.hu/author/Helena-2-2-2-2-2-2/<p style="text-align: center"><a href="https://suttogas.cafeblog.hu/files/2013/03/index.jpeg"><img class="aligncenter size-full wp-image-999" alt="index" src="https://suttogas.cafeblog.hu/files/2013/03/index.jpeg" width="408" height="339" /></a></p> <p style="text-align: center"><strong>Te meg én</strong> <strong>Helena</strong></p> <p style="text-align: center"></p> <p style="text-align: center">Mint kincset, karjaimban őrizlek, fogva tartalak, s nem engedlek el. Lopakodó, halk suttogásaim ajkadon édes csókokat tördel.</p> <p style="text-align: center"></p> <p style="text-align: center">Maradj, Kedves! Légy most mozdulatlan, bénítsuk meg az osonó időt. Takarónk is álmosan nyújtózik... szolgáljon minket, buján szeretőt.</p> <p style="text-align: center"></p> <p style="text-align: center">Szemeid még éj fátyla borítja. Sóhajba fúló, halkuló szavak... Lelked zárt kapuján bekopogok, résnyire nyitod, s adod már magad.</p> <p style="text-align: center"></p> <p style="text-align: center">Üres poharunk sír asztalomon, ajkad érzéki ívét mintázza. Együtt ittunk mámorunk kelyhéből, beléd marok gyengéden, s vigyázva.</p> <p style="text-align: center"></p> <p style="text-align: center">Olvadó gyertya lobbanva-fogyó, rózsás hajnalunk ébredő remény. Rigó trilláz párjának... csirió... dalolnak egymásnak, mint mi: Te meg én...</p>rich