Lelke van…
Sárba tiport virág szirmok,
a tegnapból ez maradt,
megtépázott rózsabimbók,
gyenge száruk meghasadt.
Tegnap még oly üdék voltak,
mára szívig ér jajuk,
harmat koszorúval többé,
nem díszíti hajnaluk.
Fáj ezt látnom, mert
virágomnak lelke van,
megtörve, de nem feladva
tudja, s hirdeti;
hogy az életéhez, így is,
joga van.
Szűcs Helena
Csak egy megjegyzés a versemhez:
A virág akkor is szép és a természet része, ha sérült, de ez vonatkozik minden másra!
