Helena szerelmes versei

Álmodjál Anyám…

festmény orgona

Álmodjál Anyám…

Bennem, könnyeim
emlék-gyöngyökké változtak,
úgy ragyognak, mint csillagok.
Fájdalmam mezejét virággal hintem,
ma feltörni készek a fájó sóhajok.
Nem sírok már,
múltunk bennem muzsikál…
Ezer dallam emlékeztet,
csak szépet álmodjál…
álmodjál.

(Szűcs Helena)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!