Szívemre ég…
Rejtelmes tájék,
lankás dombok, hajlatok,
vágytüzű-játék,
domboldalon virágba
szökkennek a sóhajok.
Csókolsz, és ráég
a nyártüzű árnyék a
szívemre. Izzón
bújunk hűs lombok alá,
míg betakar az alkony.
(Szűcs Helena)
Szívemre ég…
Rejtelmes tájék,
lankás dombok, hajlatok,
vágytüzű-játék,
domboldalon virágba
szökkennek a sóhajok.
Csókolsz, és ráég
a nyártüzű árnyék a
szívemre. Izzón
bújunk hűs lombok alá,
míg betakar az alkony.
(Szűcs Helena)