Szép volt véletek
Örömittasan merülök szavaidba,
mi áthatja minden édes pillanatom,
s mint mikor felhőbe burkolt égi csoda
bennem ragyog; rabul ejt édes szólamod.
Mosolyoddal incselkedik a nyár heve,
hajadba megbújik aranyló-szeliden,
villan a tó tükrén egy szerelmes röpte;
bújok már én is, hogy szerelmünk őrizzem.
Karodban, s nyarunknak ölében elveszek,
félénk reményem bennem így születik,
s felettünk már gólyáink búcsúzzák nyarunk;
– szép volt véletek ez a nyár is -, kelepelik.
Írta: Szűcs Helena

