Éjszaka himnusza
Szűcs Helena
Tétova percek ideje serceg,
állj meg kiáltom, hát nincs maradás…
Éjszaka láza testem kirázza,
forró sugallata bőrömön cikáz.
Függönyöm lebben, lelkem is rezzen,
s odakünn röppen az éji madár,
dalával bódít, nevemen szólít;
jöjj ablakodba, hisz várok reád.
Madaram csacsogó édesen daloló,
szívemnek hírnöke jövök már…
Dalolj csak nékem, szívembe vésem
éjszaka himnuszát, szívünk dalát.