Lennél-e…
Helena
Ha jönnél, virágozna nékünk a rét,
kedvedért nyújtózna a látóhatár;
s jegenyék sudara írná az égbe:
Itt a tavasz, a régen várt fecskepár.
Ha lennél, hajnalpíros ébredésem,
patak vizében fürdőző napsugár;
bukfencező tavaszi szellő a réten,
ki a hűs csalitosban is ki-be jár.
Ha lennél nékem halkszavú hegedűm,
ujjaimmal dallamot zokognék,
s ha elszakadna dalom sóhaja,
fájó szívem a szíveden csitulnék.
Lennél-e nékem hűséges múzsám,
kinek ajkán a hangok is dalolnak,
s ha szárnyalni támad majd a kedvünk…
bár törött a szárnyad, én megóvlak.
