Locsoló vers
Helena
Kapum előtt áll egy legény
locsolna, ha beengedném…
Rákacsintok, lelkem repdes,
nem lehetek csakis vesztes.
Hímes tojás az mi dukál,
locsol majd ő kerti kútnál,
röpül szoknyám, sikongatok,
jaj de fázom majd megfagyok.
Köszönöm is szépen néki,
egy baj van csak: szívét félti…
Holnap meglásd én locsolok,
csókolj inkább, nem locsogok.
