Eper gombok…
Helena
Gyengéd kezeddel új ruhát adtál reám…
Lenge kelme… Szemed sugarából palást.
Majd derekam köré karjaidból fontál
Féltő-óvó köteléket, hogy kulcsolja át
Vágyruhába bújtatott meztelenségem.
Kezed simítása, könnyű puha fátyol…
Tovalibben, s ha észleli, hogy már fázom,
Csókból illeszt ruhámra eper gombokat,
S türelmetlenül gombolja be azokat.
Csodás ruha… maga az ékszer, nem is tűr
más díszeket, csak te légy az egyetlen.
