Helena szerelmes versei

Párizs a szerelem városa… Itt minden megtörténhet…

E csodás dal és dallam arra ihletett, hogy egy verset írjak reá…

Fogadjátok szeretettel.

Képes versem

 Írta, szerkesztette: Helena

E csodás hanganyagot meghallgatva, s felfedezve miről is szól, anyai szívemet nagyon megérintette e dal.
Már régen volt mikor a babáimat ringattam, de az érzés nem halványult, emlékeim nem koptak akár a  szeretetem.

Írtam e csodás énekre egy altató verset, benne rejlik MINDEN ami egy nőt teljessé tesz, az anyaság csodája, s megélni azt, egy életre szóló nagy kaland.
Most míg írtam, minden emlék előbukkant, éreztem a baba illatot, s azt az idilli képet, láttam magam előtt, amikor az álomtól elnehezül a kicsi szeme.
Én magam is sokat énekeltem, természetesen nem ilyen szépen… de örömmel és szívvel tettem.
Természetesen az is eszembe jutott, hogy hány gyermek nőtt fel úgy, hogy soha senki nem altatta altató dalával.
Most szóljon azoknak is altatóm, bár  egy kicsit megkésve..de szeretettel..
Helenától.

Hallgassátok szeretettel versemet, sanzonként énekelem…

Ha….
Helena

Ha csillag lehetnék
Világítanám az éjszakát,
Lesnék az ablakodon szüntelen,
Beragyognám a szobád.

Ha szellő volnék
Simogatnám homlokod,
Langyos fuvallatommal
Éltetném a holnapod.

Ha eső cseppje lehetnék
Szomjazó ajkad itatnám,
Hűteném a kínzó vágyad,
S ha elmúlna, siratnám.

Ha napfény volnék
Beragyognám a kék eget.
Bodor felhőkkel díszíteném
A zord felleget.

Ha rózsa lehetnék,
Tüském soha nem szúrna.
Tenyeredben örökké élne,
Csak néked virulna.

Kedves Barátaim!

Egy kis kirándulást tettem más népek zenéjében. Nagyon megfogott a dallam és a szöveg, no és természetesen a kalandozó természetem is biztatott ennek a dalnak az elénekléséhez.

Fogadjátok szeretettel: Helenától

Egy kis infót gyűjtöttem:

Az Erdelezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep.

Május 6-án ünneplik. A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török „Hidrellez” szóból származik, mely a bektási derviseknek volt az egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxokezen a napon Szent Györgyöt ünnepelik, így ez a nap Đurđevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újj�… kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is. (Wikipédia alapján)