Helena szerelmes versei

Helena: Szavaimra hullik a szerelem…

fotozz_231337

 Szavaimra  hullik a szerelem…

Helena

Töprengek…
néma révületben,
s álmodom azt,
hogy vágyott hallhatatlanságom
papírra véssem én.
De tudom,
jön a rút idő, és
sárgult lapjaimon
fakult betűk siratják majd létem.
A szél majd elfújja,
mint zörgő levelet
az elmúlás.
Gyöngybetűim forrását
fogják-e kutatni,
hisz időknek vasfoga alatt
szavaimra hullik a szerelem.
Betűim, mint apró mécsesek
ragyognak-e majd,
s  hirdeti-e hogy
lángja örökkön éget.
Megfejtik-e majd,
mit jelentett nékem
a papírra vésett szerelem.

Helena: Nékem dúdol a szél…

 

fa-oleles

Nékem dúdol a szél…
Helena

A sétány még rejti
fakult múltunk nyomát,
padunk ezer éves ráncai
vágyják a rég volt éjszakát.

A fasor többször is
aranyba öltözött…
Jajongva száll a levél,
szél tépázza a vén fákat,
csak nékem dúdol
rólad mesél.

Észrevétlenül…. Előadja: Bács Ferenc

342842_1

Csodálattal hallgatom  Bács Ferenc Művész Úr beszéd és énekhangját.

Kellemes orgánuma mindenkor elbűvöl, de nem csak nékem kedvenc,  hanem sok-sok női rajongójának is.

Éppen ezért  készítettem el ezt a videót, mert nagy-nagy örömöt jelentett   számomra, hogy  egyéni ízlésemnek megfelelően   kifejezésre juttassam amiről énekel, s hogy mennyire kedvelem, mily nagyra tartom művészetét.

Hallgassátok és nézzétek szeretettel.

******

Szentirmai Ákos-Bradányi Iván
A dal csodás szövegét Adamis Anna írta.

*******

******
Észrevétlenül, mint az esti árnyak
Észrevétlenül, mint a lepkeszárnyak
Észrevétlenül, mint a hó a hegyeken
Észrevétlenül, mint a fű a réten
Észrevétlenül, mint a csend az éjben
Észrevétlenül eljött a szerelem

Refr.:

Van úgy, hogy pár ellopott perccel
Azt hisszük, hogy boldogok vagyunk
Van úgy, hogy felébredünk reggel
És rögtön tovább álmodunk

Észrevétlenül jött felém az arcod
Észrevétlenül ér így hullám partot
Észrevétlenül így találtam rád
Észrevétlenül, ahogy hozzám értél
Észrevétlenül életembe léptél
Észrevétlenül rögtön más lett a világ

Helena: Szerelmi fészkünk…

20110630testedlel1

Szerelmi fészkünk…

Helena

Aranyló tábla
ringó bölcsőjében, nézd…
pipacsok égnek.

 Szerelmi fészket
rakunk, s testünk alatt már
zizzen a kalász.

Felhőt kergetve
pacsirta cikáz, s dala
szép nászindulónk.

Tarts még karodban,
csodáljam bodor felhők
táncát, hadd légyen
az ég, selyemtakarónk.

Bókol a kalász,
hullik a tüzes szirom…
virág könnyeid
hajnalig, lecsókolom.

Hangos-videós változatban is meghallgathatod előadásomban:

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!