Vágyvirágok nyílnak…
Helena
Még fájó vágyvirágok nyílnak…
és hullanak minden tavaszon.
Megtaláltalak, és szirmokat
reszketve bontottam, ágyadon.
Puhán tettél tavasz ölébe…
tisztaság volt üde új ruhám.
Levetted, már ne csüngjön rajtam,
csak csókod végtelen éjszakán.
Nyoszolya volt nékünk a tavasz…
vágytuk, szemünk fedje opál lepel.
Lelkedig kúsztam, s kapu nyílott…
vágy született, s szerelmet nevelt.
Boruljon virágba minden ág!
Voltam-vagyok vadóc tavaszod.
Emlék leszek, tiszta illatú…
ha szerelemünk is elhagyott.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: