Helena: Jöjj vissza…

 

Jöjj vissza….

Helena

Mit ér a vágy,

ha meghal a remény,

ölelő két karod,

már nem nyújtod felém.

Ringnék én vágyban,

őrülten szeretve,

feszülő testemet,

tennéd fel keresztre.

Magányom elhagynám,

futnék a világba,

csak fájdalmam zokogna,

jajongva kiáltva:

hol vagy vágy,

elillant szenvedély?

Jöjj vissza karomba!

Így életem, mit sem ér.

Címkék:
Tovább a blogra »