Októberi rózsa

Helena

Életem virága elnyíló rózsa,

megfakult szirmok bánat hordozója…

Október reggeli végső ajándék,

megfagyott  bimbója  szerelmes szándék.

Nékem hoztad, már bokra sem rejtette,

kacér szépségét már ő is rég  feledte…

Fagynak páncélja erőt adott néki,

gyengéd karodban könnyeit csak nézi.

Gyengült a szár, bimbó fejét még tartja,

nyarának   emlékét egyre csak siratja .

Hiába óvod s melengeted rózsád,

halovány ajkát egyre csak csókolnád.