Lelkembe vésed..
Helena
Látod kedves…
Az idő szemeim alá
nevető ráncokat hímezett,
s ajkad szavakból virágot
suttog fülembe.
Lelkembe vésed bódító illatuk,
csokorba kötve szívemben őrzöm.
Bennem kivirulnak újra, de
tápláld, mert szirmuk könnyen hull.
Őszöm, mint bolyongó
megfáradt fénysugarak,
utat keresnek hozzád szüntelen,
s ha meglelem, újra és újra
ösvényt taposok szívedig.