Helena szerelmes versei

Helena: Tűzben


Tűzben

Helena

Fátyolként ölellek körül,
S mint tűznyelvű szerető
Égetlek csókommal,
Buja vad éjszakán.
Csókokba fulladó,
Vad ölelésed
Szirma hull, égő ölembe.

Becézz….
Virágom, madaram,
S én veled hullva szállok,
Hol felhők fölé, vagy pokolra.

Borzongás, mámor
Lázas remegés…
Ölelj, légy legyőzött,
Hisz már bennem égsz.

Jöjj Kedves!
Légy fény az éjszakámban,
Harmat csókját adó szerető,
Tüzedben perzselődjön
Verdeső szárnyam,
S aláhullva, mint tűzmadár
Égjek el oltárodon.
 
Hangos, videós változata előadásomban:

” title=”Helena: Tűzben….” target=”_blank”>

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!