Helena szerelmes versei

Helena: Kacajok…

Kacajok….

Helena

Gyöngyös kacajom

fénylő szépségek…

gurulnak hozzád,

s ajkad válaszol…

Hófehér jázmint

nevetsz, s fogaid

ragyogó márvány

virága nyílik.

Szemünk pajkosan

kacsint… örömöt

súgsz füleimbe,

s ölelsz boldogan.

Felhők hömpölye,

tajtékkal hátán,

tündöklő egünk

fénylő köntöse. 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!