El kell Őt felednem….
Helena
Kopogsz…
résnyire nyitom
szívem kapuját.
Nem engedlek már közel,
mert óvnom kell, lelkem
törékeny nyugalmát.
Vad tüzek gyúltak egykor
szerelmem mezején,
majd minden porig égett,
de a szívem lángja
csak egyre ég.
Jöjj vihar, tombolj!
Tisztíts meg áradat,
szerelmedtől beteg lelkem,
magányával itt maradt.
A fájdalom ma is ég bennem,
csitulj csak szívem!
El kell Őt felednem.
