A Te csillagod
Írta: Helena
Mikor mosolyom Reád hullik,
s apró gyöngyszemként kacajok gurulnak
ajkamon, Te boldogan válaszolsz…
Hisz együtt minden oly csodás…
Ébredni nevetve, karodban szeretve,
testünkben már ott, a boldog megnyugvás.
Mindig csak Néked, s benned ragyogok,
had legyek örökre tündöklő csillagod.
Parányi fényed leszek, egyszer majd tán
oda is veszek, mert létem, nem végtelen.
S ha kacajomat majd újra hallod,
tárd ki az égre nyíló ablakot,
és szívedhez talál a Te csillagod.
