Megszépítő emlékezet…
Helena
Ha egyszer megkérdeznéd,
lennék-e pajkos szellő,
ki kabátod gallérja alatt
megbújva dúdol majd csendesen…
Zord szelek szárnyán
sodródó, elhaló levél…
Lennék-e őszöd sóhaja,
mikor gomolygó felhők
sötét haragja támad…
Lennék-e éltető napsugarad,
ki lelked, s életed örökkön beragyogja…
Lennék-e szertelen, s bolond,
ki álmait magának éli,
s nem úgy, mint elvárható…
Lennék- e gyászoló szemfedőd,
s könnyeimmel öntözném-e hantodat…
Igen…
Mindened leszek,
s a megszépítő emlékezet.